Szegénykém Te is megkaptad ezt a hasmenéses-hányásos nyavalyát…
Hétfő hajnalban ébredtem úgy, hogy egy kőszikla van a hasamban… először székrekedésem volt, aztán hasmenésem…két napig jött belőlem, mint a víz. Aztán anyu kapta el… nála már súlyosabb volt a helyzet… egyszerre jött elől-hátul… beborította a WC falát is. De ő még ájulós is. Este éppen jóéjt-szopi volt, amikor a szomszédban egyszer csak hallom, hogy anyu elhaló hangon kiabál. Berohanok a gyerekszobába: anyu félig ájultan, lecsúszva a hintaszékben, Te az ölében… Gyorsan beraktalak a kiságyba, anyut átvittem a másik szobába, és rohantam a lavórért…
Másnap a kinti alvás után éppen jöttél befelé a kertből, mikor jött az első bukás… anoráknak annyi. Aztán csak sétáltál a szobában, miközben jött belőled rendesen… ezért aztán egy előkét kötöttünk rád állandóra. Két nap után elköltözött a róka, jött a hasmenés… egyik reggel hónaljig be voltál fosizva… Beállítottunk a kádba és lezuhanyoztunk… Szóval nem volt egyszerű időszak, de Hálistennek már túl vagyunk rajta.
Nagyon értelmes kezdesz lenni, már mindent megértesz, ha megkérlek, hogy – vidd a banánhéjat a szemétbe, – aranyosan elbóklászol a szemeteshez, és beledobod, megkülönböztetve a mellette lévő szelektív papírgyűjtőtől! Neked már teljesen természetes lesz a szelektív hulladékgyűjtés.
Mikor megállsz a nyitott teraszajtóban, sóvárogva a kert után, és azt mondom: – nem lehet kimenni, mert hideg van, előbb fel kell öltözni, – hozod a sáladat…
A teszveszvároshoz hasonló könyvben már rámutatsz mindenre amit kérdezünk…
Még csak 15 hónapos vagy…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: