10 hónap!

1.0Egy nagypapakorú kispapa naplójahttps://kispapa59.cafeblog.hukispapa51https://kispapa59.cafeblog.hu/author/kispapa51/10 hónap!<span style="font-family: Arial; font-size: 16px; font-weight: bold;"></span> <center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10kendo.jpg" class="blogkep" align="center"></center><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-weight: bold;">E</span><span style="font-size: 16px; font-weight: bold;">gy gyorsétteremben kis üveg bébipapit nyámogsz egykedvűen, mikor váratlanul felcsillan a szemed, kikapod anyu kezéből a rántott húst, - amit éppen eszik - és nagy élvezettel elkezded rágcsálni… Amikor el akarom venni tőled, akkora balhét csapsz, hogy kénytelen vagyok visszavonulót fújni… Végül úgy távozunk, hogy elégedetten szopogatod a rántott hús darabot…</span></span></span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10kapucnis.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Anyu alig várta már, mikor kezdesz el kúszni, mászni - én örültem még a nyugalomnak, mert láttam előre a jövőt: már villámgyorsan skerázol a nappaliban, felfedezed a lakás minden zugát, bekukkantasz a zuhanyozóba, a wc-csészébe, kirámolod a fedőket a konyhaszekrény fiókjából, ahova időnként becsíped az ujjad. Még szerencse hogy nem lakik alattunk senki, mert fülsiketítő zajjal csapkodod a fedőket a földhöz. Rögtön megtaláltad a legveszélyesebb helyeket is: a konnektorokat, a hosszabbítót meg a könnyen feldönthető ventilátort, a virág-, és vasalóállványt. <br></span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10konyha.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Legutóbb mikor hazaértem, már az előszoba-ajtóban fogadtál kurjongatva. Minden nap egy újabb meglepetés: villámgyorsan megtanultad, hogy kell kinyitni a teraszra nyíló mágnes-záras szúnyoghálós ajtót is, - sőt az elébe felállított akadályokon, a nagy játékdobozon és kosáron is könnyedén átvágod magad, - és máris kint vagy a teraszon, ahol villámgyors mászással a szélső virágcserepeknél teremsz, és mielőtt odaérnék, már meg is kóstoltad a virágföldet. Fekete a kezed, a ruhád, a szád...</span></p><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Elhozlak onnan, és ismét csak egy pillanatra fordulok el, amikor hallom, hogy élvezettel ropogtatsz valamit… – Biztos találtál egy csipszet valahol a földön – gondolom, de amit kiveszek a kezedből, minden képzeletet felülmúl: egy kis csigát kezdtél el jóízűen ropogtatni… Mi jöhet még?</span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10lig.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Gyors menetben kúszol a fűben a kerti tó irányába, de közben elkapod Larry kutya szőrét, aki békésen tűri, hogy megtéped. Fölszedegeted és megszopogatod az éretlen cseresznyéket, finoman tanulmányozod a fűszálakat, de szerencsére mielőtt odaérnél egy hatalmas, gusztustalan hernyóhoz, - mely olyan látványos hernyómozgással halad, hogy még Lizi cica figyelmét is felkeltette - még időben elkaplak… Szóval változatos az élet…</span></p><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Egyre tágul a világ: a fűből gyorsan a terasz-lépcsőhöz skerázol, de szerencsére még nem tudsz felmászni rajta, ezért a ház melletti húsz méteres járdán mászol végig, és pár perc alatt a kertkapunál vagy…</span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10licser.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Számomra nagy trauma az etetés: amikor a kiskanálból véletlenül lepottyan a kaja, azonnal szétkened, tiszta kulimász lesz a kezed, az etető-asztal, a ruhád. Megfogod a kajástálat és kölcsönösen rángatjuk, - ismét egy adag az asztalra. Nem nyitod ki a szád – mellé megy, próbálom letörölni, de megelőzöl. Az előke semmit nem ér: minden pont mellé megy, vagy mögé, a nyakadba. Miközben tele a szád, váratlanul elkezdesz prüszkölni, bugyborékolni – miért most gyakorlod az „r” hangot? Engem is beterítesz a főzivel. - Kéne venni az etetésekhez egy esőköpenyt. Mindkettőnknek! A kajálás után úgy nézünk ki mint a paradicsomháború győztesei… Anyu meg csak az ölébe vesz, és előke nélkül, pikk pakk pár perc alatt már meg is etetett…</span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10kosarban.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Pedig most olvastam hogy az evés megtanulásához elengedhetetlen a kanállal hadonászás és a maszatolás. Minden kaját amit mi eszünk neked is meg kell kóstolnod, reggel a vajas kenyeret, délben a levest, anyu ebédjét, a gyümölcsjoghurtot (pedig anyu csinál neked gyümölcsből is), a túró rudiról nem is beszélve.</span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10matroz.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Az alvás nehezen megy mostanában: csak cicin vagy hajlandó elaludni, aztán mikor anyu megpróbál letenni, már fenn is vagy…</span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10andival.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial;"><span style="font-size: 16px;">Hálistennek még mindig naponta négyszer-ötször szopizol! Mikor reggelente cicizel az ágyban, közben képes vagy két kezeddel egész mást csinálni: az egyikkel fogdosod anyut, a másikkal közben – anélkül, hogy hátranéznél megkeresel, kapirgálod a hátamat, vagy megfogod az ujjamat kis kezeddel és nem ereszted</span><span style="font-size: 16px;"> </span><span style="font-size: 16px;">el. Nagyon jó érzés, hogy azért rám is szükséged van… szinte minden reggel átélem ezt.</span></span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10party.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Már a nyolcadik fogad jön, amit valamennyien megszenvedünk: míg eddig nagyjából átaludtad az éjszakát, most volt olyan, hogy már este, a fürdés után, holtfáradtan, nem akartál elaludni. Ha végre elszunyókálsz, már éjfélkor felsírsz, és ismét csak a cici segít. Aztán három körül, reggel hatkor, majd nyolckor is felébredsz. Bevetettünk sok mindent: borostyán-nyakláncot, homeopátiás és egyéb fájdalom-csillapítókat, de lehet, hogy már kijött a kis fogacska, mert pár napja ismét jobban alszol. <br></span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10furdo.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Valahol meg tudlak érteni: amikor tizennyolc évesen jött a bölcsességfogam, emlékszem szenvedtem rendesen, - fogkefével véresre dörzsölve, hogy minél hamarabb kibújjon. Vettünk neked is egy kis fogkefét, amit a fürdőkádban lelkesen rágicsálsz… <br></span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10kvzo.jpg" class="blogkep" align="center"></center><div style="text-align: justify; font-weight: bold;"><span style="font-size: 16px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;">Állandóan utánozol bennünket és már egész szép a repertoárod: „pá-pá”-t integetsz, tapsolsz, a zenére mozogsz, a neked dobott labdát visszagurítod, édesen kurjongatsz, halandzsázol, jó kis akaratos lettél, és tegnap felálltál magadtól a fürdőkádban!</span></p><center><img src="https://kispapa59.cafeblog.hu/files/10sari.jpg" class="blogkep" align="center"></center><p style="text-align: center; font-weight: bold;" class="MsoBodyText"><span style="font-family: Arial;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-size: 16px;">Meglátogatott Sári nagynénéd is</span></span></span><span style="font-family: Arial; font-size: 16px;"></span></p>rich